Annak idején a kommunizmusban enyhén szólva korlátozott információink voltak arról, hogy hol is tart a nemzetközi lovassport. Így - az adoma szerint - amikor először lehetősége nyílt magyar csapatnak, hogy a military landliche európabajnokságra kiutazzanak, akkor azt csak egy vállrándítással nyugtázta a közvélemény, hogy az csupán az amatőrök versenye, a komolyak az "igazira" járnak. Szóval, amikor Monspart Gábor vezetésével kiérkezett a csapat a verseny helyszínére, a terepbemutatón elhűlve látták az akadályok méreteit. De mentek egyik akadálytól a másikig, mígnem egy domb aljához értek. A domb tetején egy ugrás volt, ezért Monspart Gábor azt az utasítást adta, hogy "tegyék a pálcát a ló vállára". Mikor felértek a domb tetejére az akadályhoz és hanyatt estek a méretétől, Gábor bácsi akkor fejezte be a mondatot azzal, hogy "de nagyon ám!"

Moszkvai olimpiára is Monspart Gábor készítette fel a magyar csapatot. Öt hónapon át készülhettek, ami a lovaglásban nem sok, de mégis valami. A fotón csapat tagja balról jobbra: Horváth Zoltán (l'Amur), Cseresnyés László (Fapipa), Monspart Gábor (csapatvezető), Oláh Mihály (Adós), Grózner István (Bíboros). Magán az olimpián a csapat vezetője Váradi Jenő volt, az úgynevezett pályaedző pedig Makkos Vilmos. A felkészülésre Sáripusztán és Rádiházán került sor.

A csapat az olimpiák történetének második legjobb magyar lovaseredményét szerezte meg, az elért negyedik helyezéssel. A moszkvai ugyan "csonkaolimpia" volt (Afganisztán orosz megtámadása miatt a szabad országok egy-két kivétellel nem vettek részt), de azért a fotókból látszik, hogy a pályépítés során az oroszok nem vicceltek és rendkívül nehéz pályát kellett teljesíteni a lovasoknak.

A terepbemutató híres fotója: Grózner az akadályon fekve a testével méri annak nagyságát.

Horváth Zoltán látható L'Amuron, a moszvai olimpia military versenyének döntő napján

Fotók forrása: Cseresnyés László, lovasok.hu