KAISERGALOPP

Lovak és lovasok - művészet és történelem

Magyar Imre

2017. január 23. 07:24 - patkószeg

15823039_1179238855458515_7338501698725194908_n.jpg1910-ben született Tarpán, Esze Tamás szülõföldjén. Édesapja törpebirtokosként nevelte kilenc gyermekét. Fiát mégis taníttatta, aki iskolái elvégzése után 1929-ben került a komáromi huszárokhoz. Tehetségére felfigyeltek, és 1931-ben az örkénytábori Lovagló- és Hajtótanárképzö Iskolához vezényelték, amelyet kiváló eredménnyel végzett el. 1933. szeptember 1-én ugyanitt alakult meg a magyarországi Spanyol Lovasiskola, ahová õt is beosztották, és amelynek - egy év kivételével - megszûnéséig lovasa volt. Mint fõidomár lovasmûvészetét olyan szintre fejlesztette, ami a legjobb bécsi idomárok, így Podhajsky és Polák elismerését is kiváltotta. A negyvenes évektõl már nemcsak lovagolt, hanem oktatta is a fiatalabb lovasokat. A spanyoliskolát a háború vihara elsodorta, lóállománya csaknem teljesen megsemmisült, emberei szétszéledtek. 

15068977_1338459592853069_6370712725381527642_o.jpgMagyar Imre a fogságból hazatérve rögtön bekapcsolódott az újjáéledõ lovaséletbe. A körülmények rendkívül nehezek voltak, mégis nagy lendülettel látott munkához. Elõször Cegléden alakított lovasszakosztályt, amely rövid idõ alatt jelentõs fejlõdést ért el. Csak néhány jellemzõ adat: 35 lovon ötven lovas tanult heti két-két alkalommal, volt fedett lovardájuk is. Az 1948-as jubileumi versenyt közel húszezren tekintették meg. Ö maga egyszemélyben volt edzö, versenyzõ, indult síkversenyen, ugrószámokban, tanított, szervezett, versenyzett. A lovak edzettségére jellemzõ, hogy a budapesti Mezõgazdasági Kiállításra nyereg alatt érkeztek, és az itatási idõt (20 perc) nem számítva, 3 óra 15 perc alatt tették meg a 70 kilométeres utat. Az ezt követö kondícióvizsgán mind a harminc ló friss és egészséges volt.

11012988_1017378008294564_682563544639751174_n.jpgSajnos az ötvenes évek sok negatív jelensége rányomta bélyegét lovassportunkra is. Kiváló szakemberek kerültek háttérbe bizalmatlanság, téves elõítéletek miatt. MAGYAR IMRE azok közé tartozott, akik a mostoha körülmények ellenére is kitartottak választott hivatásuk mellett. 1949-tõl a jászberényi méntelepen dolgozott. 1953 nyarán már a díjlovagló válogatott keret tagja volt, ahol Keméry Pál irányítása alatt folyt a felkészülés. A keret további tagjai Tóth István, Szentmihályi János és Menyhárt Béla voltak. Az elsö nemzetközi versenyen, Bukarestben Magyar harmadik lett. A hazai díjlovaglás lassan magára talált. Az élmezõnyben Somogyi István, Vígyh Béla, Kószagfalvi Imre, Bondor András, Erdős Sándor, Óshalmi András foglalt helyet. Magyar Imre a szaporodó versenyeken egyre jobb eredményeket ért el. 1954-ben Orosházán közép A kategóriában elsõ, 1955-ben a budapesti országos versenyen pótlóban elsõ, könnyûosztályban harmadik, középosztályban szintén harmadik helyezett. Ugyanebben az évben Békéscsabán könnyûosztályban és pótlóban elsõ, középosztályban második.

15826156_1179239115458489_7066998306503317938_n.jpg1956-ban a válogatott keret csoportvezetõje lett, majd a következõ év tavaszán Mezõhegyesre került, ahol régi edzõje, Hazslinszky Krull Géza dolgozott. Az országos bajnokságot 1957-ben fölényesen nyerte és nemzetközi sikereket is aratott; Lipcsében Szt. György Díjban negyedik, Bukarestben Szt. György Díjban és Intermédierben harmadik helyezett. 1958-ban az ötfordulós bajnokságban ismét elsõ lett. Még abban az évben mindhárom lovát eladták, Homokmégy és Enyiske Hollandiába, Neapolitánó Svédországba került. A következõ évek nagy felfedezettje Harta, amelyet Magyar Imre választott a bajai ménteleprõl, ahol mint selejt mén állt. Versenyek, bajnokságok sorát nyerte vele, míg el nem adták Svájcba. Új lovasa, Wilhelm Grundbacher elismerõen nyilatkozott a lóról.

15873397_1179241118791622_5233321187948398962_n.jpgTöbb sikeres szereplés után 1964-ben az olimpiai fõpróbának számító aacheni nemzetközi versenyen nehézosztályban elsõ helyen végzett... Magyar Imre 1957-tõl 1964-ig megszakítás nélkül nyolc alkalommal volt országos bajnok, eredményei alapján elnyerte a "Magyar díjlovaglás örökös bajnoka" címet.

Hûséges társairól se feledkezzünk meg: Mûvész- rõl, Fényesrõl, Rahóról. 1965-ben fejezte be a versenyzést és edzõként dolgozott tovább a keszthelyi ATE lovasszakosztályában 1970-ig, nyugdíjba vonulásáig. 1974-ben halt meg, életével példát mutatva a jövõ lovas nemzedékeinek. Kézirata a legmagasabb szintû kiképzési anyagot tartalmazza....
(Győrffy-Villám András írása)

És egy idézet Magyar Imrétől: "...a megtalált két ló közül Tára sorsát ismerem. Elõbb Böszénfára, majd Gyöngyösre került, mint fedezõmén. Évek múltán, 1952-ben láttam viszont Gyöngyösön. Felültem rá, és negyedórás idomítómunka után lelovagoltam a magasiskola jármódjait, valamint minden ugrásra váltást végeztem vele, végül egy ballotádot és egy kapriolat hajtottam végre. Számomra ez volt a legszebb bizonyítéka a ló emlékezõtehetségének és az idomítás maradandóságának. Az esti abrakoláskor bementem az istállóba és a régi becenevén szólítottam: - "Muki!" a ló a hangra abbahagyta a zabolást, felfigyelt. Másodszor is szólítottam, mire az elülsõ lábával kaparni kezdett és halkan nyerített. Amit akkor éreztem, azt nehéz szavakba önteni, de azt hiszem, lovasembernek nem is kell magyaráznom..."

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kaisergalopp.blog.hu/api/trackback/id/tr6212147009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2017.01.25. 21:47:08

Szép megemlékezés, köszönet érte. Sokan nem is tudják, mit vesztettünk a háború miatt, valamint az azt követő időkben, amikor "úri huncutságnak" titulálták a lovas sportot, pedig nyugodtan mondhatjuk, hogy lovas nagyhatalom voltunk.
süti beállítások módosítása