A vágta különböző iskolajármódjai a XX. század elejéig a magyar lovas közkultúra részei voltak: a lovasok lovagolták, a hajtók hajtották (!), de a szélesebb közönség is ismerte a különböző jármódokat és felismerte, ha látta azokat. Erre példa Jókai Mór: Egy magyar nábob című írása, melynek részletére Nagy Lajos barátom hívta fel figyelmem.

A könyv negyedik fejezetében írja Jókai: "...milyen derék fiú ez a Kárpáthy! Uraim, ilyen kocsis nincs több Párizsban. Úgy vágtat en carriere, mikor a legtöbb szekér jár a bulváron." A "carriere" kifejezést, mint a vágtánál gyorsabb kétütemű jármód leírását úgy használja Jókai, hogy számára nyilvánvaló, az átlagos olvasó megérti, ezért semmilyen magyarázatot nem fűz hozzá...

Szóval ügyeskedjetek: aki minőségi szinten akarja művelni a lovaglást (a hajtást) és különösen az, aki nemzeti lovaskultúránkat nagyra tartja lovagoljon (hajtson) carriere jármódot is! A fenti képen carriere jármódban járó lovak látszanak a régi százforintos hátoldalán.