Jogot végzett Budapesten és Oxfordban. Az egyetem elvégzése után hosszabb utazást tett Európában és Észak-Amerikában. Politizálni 1905-ben kezdett, amikor örökös jogon a főrendiház tagja lett. 1906-tól  a tőketerebesi körzet országgyűlési képviselője, ahol 1910-ben és 1918-ban is újraválasztják. A háború elején önkéntesként előbb tartalékos huszár főhadnagyként, majd 1917-től tartalékos századosként a 9. huszárezredben harcolt a szerb és az orosz fronton. 1917. június 15-én,Tisza István bukása után miniszterelnöki megbízást kap. Megpróbált IV. Károly kívánságainak megfelelően politizálni, de mivel fő programpontját, a választójogi reformot sem tudta keresztülvinni, augusztus 20-án lemondott. Később Wekerle kormányában tárca nélküli miniszter. 1918 és 1931 között nem politizált, 1931–1944 között ismét parlamenti képviselő, Kállay Miklós híve. 1944-ben a nyilasok deportálták, 1951-ben a kommunisták kitelepítették. 1956-ban külföldre távozott, Bécsben hunyt el.

Az előző részt ide, következő rész ide kattintva található.

Forrás: bibl.u-szeged.hu