Sokan nem hiszik el, hogy Zrínyi Miklós lovas ábrázolása helyes, nem hiteles el azt, hogy a hadvezér kora egyik legkiválóbb lovas mestere volt, sokan azt gondolják, hogy az őt ábrázoló művész hízelgő helyzetben örökítette meg, hiszen - álláspontjuk szerint - a korabeli főurak testőreik védelmében vettek részt a küzdelmekben.

Mások nem hiszik el azt, hogy az őt ábrázoló művész szintén kiválóan értett a lovagláshoz, megfigyelése nem volt pontos és képzeletbeli helyzetet rögzített.

A képen Zrínyi Miklós által használt ülés, a brida ülés mára kissé feledésbe merült. A brida ülés a célját nagy találati pontossággal és az ehhez tartozó alacsony sebességgel leküzdeni kívánó katona ülése. Szemben áll ezzel a napjainkban szinte mindenki álal használt gineta ülés, amit a célját nagy sebességgel megközelítő, gyorsaságát kihasználó lovas katona ülése. A sokoldalú, mesteri képzettséggel rendelkező lovas (és hát Zrínyi Miklós ilyen volt) persze mindkét ülésformát tudta használni, az aktuális kívánalomnak megfelelően. Erről világosan tanuskodnak a korabeli ábrázolások, amelyek hol brida, hol gineta üléstsel örökítették meg a hadvezért. De hát miért is lett volna másképp, hogyan is lehetne komolyan katonai egységeket vezetni vonatkozó szaktudás nélkül? A korabeli katonai képzés egyik legfontosabb része volt a lovastudás minőségi átadása generációról generációra. Eképzelhetetlen hogy Zrínyi Miklós ne lett volna kora egyik legképzettebb lovasa.

A mellékelt képen korunk egyik legnagyobb lovas mestere, Christopher Dahlgren látható: ló és lovas szinte megszólalásig hasonló pozitúrában. Hát ennyit a lovasokról, ennyit a lovasábrázolásokról.

Dahlgren szintén brida ülést használ, bár lova nem passage jármódban, "csupán" összeszedett ügetésben halad. A keretet ülésével jelzi lovának a lovas, a keret elfogadásával és annak kitöltésével a lovat száron lévőnek kell minősíteni. Christopher Dahlgren fotójából látszik, hogy a száronlétnek nem feltétele a támaszkodás. Ugyanúgy, ahogy Zrínyi Miklós ábrázolásán is...