Salamon király (I. András fia), unokatestvéreivel Géza és László hercegekkel (I. Béla fiaival) 1068-ban vívta a győztes cserhalmi csatát az Erdélybe betörő Ozul seregeivel szemben. Az előzőleg Erdély nagy részét végigpusztító besenyők már kifelé vonultak az országból, amikor a magyar király a hercekekkel és csapataival útját állta. A krónikák szerint Ozul először azt hitte, hogy könnyűszerrel legyőzheti a magyarokat, amikor azonban kémei jelentették, hogy a magyar sereg számbeli fölényben van, felhúzódott seregével a Kerlés mellett levő Cserhalom dombra. Kerlés a mai Romániában, Beszterce-Naszód megyében található. Neve valószínűleg az ógörög kürie eleiszon (uram irgalmazz) könyörgésből keletkezett és úgy is lett. A magyarok három hadtestben rohanták meg a dombot, ahonnan a besenyők erősen nyilaztak rájuk. A csata folyamán mind a három magyar vezér nagy hősiességről tett tanubizonyságot. A csatában a magyarok tönkre verték a besenyő sereget és kiszabadították az összes foglyot. A csatához kapcsolódik az a Szent László legenda, amikoris a herceg megmenti a magyar lányt a kun vitéztől:
Szent László a cserhalmi ütközetben
"A magyarok erdélyben üldözték a fosztogató kunokat. László király csapatával rögtön le is vágott 4 et közülük, majd észrevett egy kun vitézt, amint egy magyar lányt hurcol magával a lován, Utána is eredt Szög nevű lován. Mikor utolérte már csak egy lándzsányi hossz volt közte és a kun közt, de nem tudta beérni. Ekkor a lányra kiáltott, hogy rántsa le a lóról. Az úgy is tett, és a földön bírkózva harcolni kezdtek, a kun erős volt, László elvágta a kun inát, és megsebezte a nyakán."
Szent László a cserhalmi ütközetben. Csak Szög nyaka, feje és elülső lábai látszanak, valamint a kun vitéz rövid kengyelben. Mindketten carriere jármódban: a lovak a vágtához hasonló mozgással, de annál gyorsabban haladva szökellnek előre.
Nem tudom, hogy Szent Lászlóról van-e hiteles ábrázolás, illetve azt sem, hogy milyen volt abban a korban a magyarok harcmodora: könnyű, vagy nehézlovasok voltak-e, milyen fegyvereket használtak. Szívesen látnék kommenteket ezügyben, azzal kiegészíteném a bejegyzést. A besenyők valószínűleg könnyűlovasok voltak (rövid kengyellel és nyíllal), mint ahogyan a fenti ábrázoláson látszik, de mi volt Szent László lovaglási stílusa? A képekről az látszik, mintha nehézlovas lenne. Talán erre utal a legenda "lándzsány hossz" kifejezése is és az, hogy minden ábrázoláson lándzsával, vértben látható. Az biztos, hogy kiválóan képzett lovas volt, hiszen mindenhol a vágta iskolajármódjában (a vágtánál nagyobb sebességű) carriere-ben látható.
Annyi biztos, hogy Szent László lovának neve Szög volt. Szép név!