Róluk mindig a BMCs (Budapesti Menő Csávó) kifejezés jut eszembe. Persze a történetet nem itt kell kezdeni: Ha jól emlékszem, 1990 nyarát Angliában, egy lovas farmon töltöttem. Az egyik nap a tulaj szólt, hogy este elvinne "pub crawl"-ra. Nem tudtam, mi az, de persze igent mondtam rá, hisz én valójában nem lovagolni, hanem angol nyelvet tanulni mentem ki. Szóval este beültünk a tulaj kocsijába, elmentünk a szomszéd faluba, bementünk a helyi kocsmába, "Jó estét!", "Egy pint sört!", felhörpintés, "Jó estét", beültünk a kocsiba, és irány a következő falu kocsmája. Mikor húsz percen belül a hatodik falunál voltuk és egyre kínosabb volt felül úgy betölteni a pint sört, hogy alul még nem jött ki semmi, akkor jutott eszembe Somlay, Stelczel, Hevesy és, hogy a pub crawl csak kispályázás. Az igazi az volt, amikor a BLK-s profik úgy sétáltak fel a Nemzeti Lovardából a várba, hogy az útbaeső összes kocsmában rendeltek valamit. Na az volt a belevalóság. :)

A fotón felejthetetlen lovasbarátunk Somlay Tamás látható.