Szőllősy Gábor írása:
Hajba Nándor, Budapesten született 1927. március 23-án. Családja Tolna megyéből, Szakályból származik, ahol az iskolai szünidőkben megismerte a Tolnatamási tájfajtát, később pedig a szakályi fedeztetési állomáson kisbéri és gidrán méneken lovagolt.
1946-ban érettségizett, de az egyetemre nem vették fel, mert elsődlegesen az egyetemi lovas zászlóaljba jelentkezett, ami akkoriban rossz pontnak számított.
Fizikai munkásként kezdett dolgozni. Az Alagi Állami Ménesben volt abrakmester, majd ennek megszűnése után, a Dióspusztai Állami Ménesbe került, ahol lótenyésztési szakmunkásként többek között Imperial nagyapját, Intermezzo II-t valamint a Fidibus és Borbardon nevű méneket gondozta. Ez utóbbit nyereg alatt vitte el a komáromi vasútállomásról Dióspusztára.
1953-tól törzskönyv-vezető lett a Bántapusztai Állami Ménesben, majd 1956-tól az FM Lótenyésztési Igazgatóságára került, mint törzskönyvi előadó. Ebben az időszakban a Magyar Lovas Szövetség elnökségében is tevékenykedett. Az 1961-es átszervezés következtében az Országos Törzskönyvezési és Utódellenőrzési Felügyelőséghez került. 1969-ben került a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium (MÉM) Tájékoztatási Főosztályára. Fő feladata ettől kezdve a fotózás lett. Mezőgazdasági és protokoll fényképeket készített egészen nyugdíjazásáig. Munka mellett, levelező tagozaton szerzett agrármérnöki diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.
Fotósként eleinte csak saját kedvteléseként készített állatfotókat. Képei iránt komoly érdeklődés mutatkozott a szakmai kiadványok, illetve törzskönyvek kiadói részéről, így a fotózás munkaköri kötelessége és egyben életre szóló hobbija lett. Hatalmas archív anyagot halmozott fel elsősorban saját képeiből, de gyűjtötte is a mások által készített jó minőségű állatfotókat vásárlás illetve ajándékozás útján. Élete folyamán több mint 100 állattenyésztési szakkönyv illusztrációjához használták fel a képeit. Emellett számtalan szakmai kiadványt és cikket is ellátott képanyaggal bel-és külföldön egyaránt. Az egyetemi szakdolgozatokat és doktori disszertációkat készítők képigényeit is mindig szívesen kielégítette.
Az Országos Mezőgazdasági Kiállítások szervezésében, az állattenyésztési dokumentációk tervezésében és kivitelezésében 1952 óta vett részt. Az 1958-as OMÉK-on önálló kiállítása is volt, „A magyar állattenyésztés fejlődése” címmel. Tagja volt a külföldön is nagy elismerést aratott magyar vadgazdálkodásról készített reprezentatív, multivíziós bemutatót készítő csapatnak is. Több évtizedes kiváló munkásságáért megkapta „A Kiváló Kiállítási Munkáért” kitüntetést, a Széchenyi István emlékérmet, az Életfa Emlékérem ezüst fokozatát, és a Honvédelemért kitüntetést.
2005-ben Hajba Nándor a mintegy 10.000 felvételt tartalmazó archívumát letétbe helyezte a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, majd később a múzeum meg is vásárolta az anyagot.
A képek mindegyike szorosan kötődik a mezőgazdasághoz, a magyar agrármúlthoz, azon belül is az állattenyésztéshez és a vadgazdálkodáshoz. A legtöbb fotó meghatározó jelentőségű tenyészállatokról – jórészt lovakról – készült. Értéküket növelik azok a részletes, pontos, és szakszerű háttér-információk, amelyeket készítőjük összegyűjtött.
Az élete utolsó hónapjaiig tevékeny és segítőkész Hajba Nándor hosszú betegség után 2013-ban hunyt el Budapesten.
